Magyar szerkezettár

ó/kitör

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ki ⊕ tör ⊕ [Prs.NDef.3Sg]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

ki¹

névm

I. kérdő

1. mely(ik) személy? ki van itt?; kire vársz?

2. <valakinek a kiléte felől tudakozódva.> ki az a kiss?; kid neked ő? | ▸ kinek hívják?

3. (ragozatlan) <érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.> ki a fenét érdekel ez?

II. von

1. rég v. vál aki. ki korán kel, aranyat lel. | ▸ van, nincs, ki nincs, ki vigasztalja.

2. rég amely.

III. htl

1. <páros haszn:> a) némely(ik) ember ..., más ember ... ki ezt, ki azt szereti; b) nép némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...

2. <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki. fut, ki merre lát.

3. <állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.> [jóban vagy velük?] kivel hogy. | nép rég <ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik. [hogy az alma?] ki micsodás.

4. ▸ ha ki

IV. ált ▸ ki sem ki sem gondol vele.

[ fgr ]

ki²

I. hsz

1. kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ki a térre; ki a tanyára. | tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ki a szabadba; ki az életbe. | ▸ ki és be ▸ se ki, se be

2. <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ki innen! | ▸ ki vele! | <állatok kikergetésére.> hess ki! | ▸ ki!

3. nép kinn. ki az udvaron; ▸ ki van valami valamiből ki van az inge.

4. ▸ ki van lesz valamitől, valakitől

II. ik

1. zárt v. körülhatárolt téren kívülre. kimászik, kilehel, kidob. | eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. kisiklik, kileng. | <jelentéstömörítő igékben.> kiparancsol, kiutál.

2. környezetét magasságban felülmúlva. kimagaslik, kidagad. | térben széles(ebb)re, bő(vebb)re. kiszélesedik, kitágít.

3. úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. kibont, kicsillan. | hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.

4. úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik. kilyukad, kirág.

5. elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. kimarad, kiválaszt.

6. úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy. kiázik.

7. vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. kivirrad, kihűl.

8. valamit alaposan, eredményesen elvégezve. kivizsgál. | (visszaható névm-sal) vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. kialussza, kimulatja magát.

9. a végső határt is elérve, túlságosan. kiéhezik, kisárgul.

10. a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva. kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.

11. <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> kitakar, kifon.

12. egyéb jelentésmódosító szerepben. kinevez, kifog [valakin].

13. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ki-kinéz.

[ fgr tőből]

tör

ts (és tn) ige

1. <szilárd, merev testet> üt(öget)éssel v. más erőszakos ráhatással több darabra felapróz, ver v. szétzúz. töri a jeget; ízzé-porrá tör. | <kemény héjú magokat> egymás után feltör. diót tör. | ▸ rám, rád töri az ajtót | ▸ kelevézt, kopját, vasat tör

2. (t. n. is ) <szilárd testből> darabo(ka)t kézzel erőszakosan leválaszt. tör (egy darabot) a kifliből; ▸ kukoricát tör

3. ▸ kezét, lábát, nyakát töri

4. <földet> ekével, boronával hasogat. töri az ugart. | rég <várfalat> ágyúval v. más hadigéppel rombol.

5. <nyílást, bejáratot, utat> az akadályokat elhárítva, lerombolva létrehoz. ablakot, ösvényt tör.

6. ▸ kendert, lent tör | ipar <megszáradt bőrt> ütögetéssel v. taposással puhít.

7. (t. n. is ) <tárgy vmely test(rész)en> tartós nyomással, dörzsöléssel fájdalmat, sebet okoz. tör(i lábát) a cipő. | ▸ hólyagot, sebet tör valamin

8. ▸ kezét töri

9. ▸ töri magát | ▸ töri a fejét

10. ▸ valamibe tör járomba töri az ökröket.

11. <nyelvet> nehezen, hibásan beszél. töri a németet.

12. nép <betegség> görcsös rohamokban kínoz valakit. töri a frász, a nyavalya.

13. ritk megszeg. esküt, ünnepet tör.

14. <fényt> irányától eltérít.

15. mat úgy oszt valamit valamivel, hogy az osztást tört alakjában fejezi ki. kettő törve hárommal (⅔ ).

16. tn nagy erővel igyekszik utat csinálni, ill. eljutni vhova. fölfelé tör. | ▸ valamire , valami felé tör vmely célra v. cél felé tör. | ▸ valakinek valamijére tör életére, nyugalmára tör valakinek.

17. ▸ valakire, valamire tör

[?]

[Prs.NDef.3Sg]

____________________

belőle

szjeles hsz

1. a szóban forgó személy, tárgy belsejéből. kivesz belőle valamit. | a szóban forgó személyből, dologból, állapotból, jelenségből. dől belőle a szó; kigyógyult belőle.

2. a szóban forgó személy(ek)ből, tárgy(ak)ból, anyag(ok)ból bizonyos mennyiség. ▸ nem kérek belőle

3. a szóban forgó személyből, dologból mint amiből valami lesz. levest főz belőle.

4. <vonzatként.> hasznot húz, gúnyt űz belőle.

[←bél ]

..........

belőle

→ ő ⊕ -ból/-ből ⊕ e[3Sg]

ő¹

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

ő²

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!

2. ▸ őket két cicája van, nagyon szereti őket.

3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.

4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

-ból/-ből

hat-rag

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

e[3Sg]

____________________

természet

1. az anyagi világ. a természet erői; ▸ élő természet ▸ élettelen természet | ennek folyamatai <az emberi tudattal és tevékenységgel ellentétben>. a természet műve.

2. nem mesterséges fizikai környezet, növényvilág stb. a szabad természet.

3. valakinek, valaminek eredeti, közvetlen valósága. természet után fest. | ▸ természetben természetben fizet.

4. valakinek, valaminek a lényét, valóját meghatározó sajátságok összessége. a dolog természete; ▸ kitör belőle a természet ▸ kivetkőzik emberi természetéből | valakinek, valaminek uralkodó tulajdonságával megnevezett alkata, ilyen alkatú személy. makacs természet; ▸ nagy természete van

5. nép szépítő ondó.

[←terem¹ ]

____________________

a → az

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4